100 Rákóczis fiatal önkénteskedett a Délvidéken

2011. október 21. - 23. között zajlott a Rákóczi Alapítvány délvidéki találkozója az önkéntesség jegyében. 100 fiatal érkezett szerte a Kárpát-medencéből a szervezők hívószavára: "Fess Te is!" a Szabadka melletti kis faluba, Hajdújárásra. Önkéntes munkával lefestettek több száz méter kerítést az iskola körül, illetve a helyi sportpálya lelátóit. A festéket ugyancsak az Alapítvány ajándékozta a falunak. Mint azt elmondták az elnökségben... szeretetből.

Igazi országhatárokat átívelő összefogásról volt szó Délvidéken. A rákóczis fiatalok a Rákóczi Magyarságismereti Mozgótáborban minden évben megtapasztalják, mekkora értéket jelent az értük végzett, szereteten alapuló önkéntes munka. Az a munka, amelyet Kanadából indítottak, ma is onnan éltetnek, s mely mára igazi héthatáron átívelő összefogásban valósul meg. Mindig megdöbbentő a fiataloknak, mikor rájönnek, ez a sok munka értük folyik. Tudják, nem tudják viszonozni az adakozók, szervezők által feléjük megnyilvánult sok jót, hanem tovább kell azt adniuk a környezetükben. Ezzel a tudattal feltöltődve, "megfertőzve" térnek vissza tehát otthonaikba a rákóczis fiatalok, hogy ott az "adni jó" pozitív üzenetét ütköztessék a csüggedéssel, széthúzással. Hisszük, apró lépésenként, de sikerrel. Hisszük, ezek az apró lépések vezetnek majd el az oly annyira szükséges mentalitásváltáshoz, a pozitív életszemlélethez.

A rákóczis fiataloknak ugyanis elegük van abból, hogy a Kárpát-medencében bevállalják az "áldozat nemzet" szerepét. Elegük van a múlton való siránkozásokból, a kifogások kereséséből, s az egymás okolásából. Hiszik, hogy más út visz előre, s ez az út az egymás felé kinyújtott kezekben virágzik majd ki.

Ez az üzenet van benne most a hajdújárási kerítésekben, s hiszem, nem csak a tárgyakban, hanem a lelkekben is. Erről győzött meg az egyik helyi néni kedves köszönete a hálaadó szentmisében, s a nyilvánvalóan tükröződő öröme a falusiaknak. Mert az ajándékot fogadni is tudni kell. Nem keresve a hátsó szándékot (mely gyakran jellemző), hanem elfogadva az önzetlenséget.

A kerítésfestést követően kerekasztal-beszélgetésben vettünk részt az önkéntességről. Programunkat a Juhász zenekar táncháza is gazdagította. Igazi közösségépítő hétvégénk volt, mely alatt a közjóért végzett munka mellett még inkább megerősödött a csapatunk. Ezek a tapasztalatok szűrődtek le a kerítésfestés közbeni beszélgetésekből, vidám csevejekből, az éjszakai hálózsákos tornatermes kacagásokból, hajdújárási sétákból.

Köszönet minden rákóczisnak, aki eljött, s mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a "hajdújárást". :)