Komáromi találkozó

Kicsit megkésve érkezik egy rövidke beszámoló a találkozóról. :) "Egy a hitünk és egy a reményünk, Bár Kárpátalján, Felvidéken élünk, Bár Erdélyben és Délvidéken élünk, Együtt szólunk, együtt zenélünk."

 

Ez jellemez bennünket, a
Kárpát-medencében élő magyarokat, a Rákóczi Családi Kör
tagjait. Októberben Marosvásárhelyen találkoztunk, hogy újra
átélhessük a csodát: a régi jó barátokkal való találkozás
feledhetetlen pillanatát, az örömet, a szeretetet, mely összeköt
bennünket, bármilyen messze is éljünk egymástól. Április 15 és
17. között a felvidéki Komárom gyönyörű városában gyűltünk
össze, ám most nemcsak a találkozás öröméért, hanem egy
régiónkénti szorosabb együttműködésért.

Szombaton a Tandem
csoport foglalkozott velünk, csapatépítő játékokat játszottunk,
beszélgettünk, sokat nevettünk. A játékok során a kölcsönös
bizalommal, az összertozással, a siker és a kudarc élményével
ismerkedtünk. A közös beszélgetésekkor ötleteinket,
véleményünket osztottuk meg egymással, hogy a jövőben
zökkenőmentesebben tudjunk együtt dolgozni. Este jutott idő
kikapcsolódásra is, éjszaka egy óráig roptuk a táncházban a
moldvai táncokat. Vasárnap délelőtt Bauer Edit európai
parlamenti képviselőasszony tartott előadást a kisebbségekről
Európában, rész vettünk a vasárnapi misén, majd megkoszorúztuk
Szent István királyunk szobrát. A városnéző sétánkkor
megimertük Komárom nevezetességeit: az Európa-udvart, a Jókai
Múzeumot, az András-templomot, a városházát.

S bár fájó szívvel,
de ismét el kellett válnunk egymástól. Tele újabb élményekkel,
és még újabb tervekkel, találkozások gondolatával.

Azt hiszem -
úgy ahogy sok mindenki mást is, aki részt vett a táborban, a
találkozókon, foglalkoztatja a kisebbségek gondolatata, a jövőnk,
a barátaink -, engem is megfertőzött ez a Rákóczi...

Berec Sára