Előszó a Kárpát-medencei Megbékélési Mozgalom beregszászi állomásához…

Tábor éve: 2004
<h2 style="text-align: justify; line-height: normal">Túri László, történész hallgató gondolatai (Ungvári Nemzeti Egyetem)</h2><p style="text-align: justify"><span style="font-size: 12pt; font-style: normal; font-family: 'Times New Roman'">A kárpátaljai magyarság autonómia-törekvéseinek történetét kutatva egyre többször szembesülök olyan máig megoldatlan problémákkal, melyek gyökereinek a félremagyarázott gondolkodásmód, valamint az évtizedek alatt „rólunk és általunk” alkotott sztereotípiák nyújtottak sajnálatos módon termékeny táptalajt. Az alábbiakban beszéljenek az adatok, legyen ez tiszta sor arról, milyen körülmények formálták közösségemet olyanná, mint amilyen napjainkban.</span></p>


A kárpátaljai magyarság, mintkisebbség általános viszonyai

A kárpátaljai magyar közösség a rendszerváltozás óta eltelt  időszakban 154-152 ezer főt számlált. A többi határontúli  közösséghez képest – legalábbis statisztikailag – a két  népszámlálás (1989-es és 2001-es) között nem csökkent  drámaian a létszáma, és Kárpátalja közigazgatási egységein belül  sem romlott drasztikusan az arányuk a többi nemzetiséghez  képest.[i] A kárpátaljai népesség 13%-át kitevő magyarok  84%-a egy 20 km széles sávban koncentrálódik a magyar határ mentén, a beregszászi körzetben, az ungvári, a munkácsi és a nagyszőlősi körzetek egyes részeiben tömbszerűen élnek, máshol  szórvány közösségeik találhatóak. A tömbben kb. 120 ezer, a  szórványban kb. 30 ezer magyar ember él.[ii]

Közigazgatásilag a tömb négy felé oszlik. Beregszászi járásban  76%-át, Nagyszőlősiben 26%-át, az Ungváriban 25%-át, a  Munkácsiban 8,5%-át teszik ki a népességnek. Nagyobb létszámú  magyar lakosság található Ungváron (8 ezer), Munkácson (7  ezer), a Técsői járásban (5 ezer), Huszton és a Huszti járásban  (5,5 ezer), a Rahói járásban (2,9 ezer) [iii]

A három utóbbi csoportot szokás Felső-Tisza-vidéki  szórványként emlegetni. A közigazgatási beosztás változásai oly  módon érintették a magyarokat, hogy előbb Beregszász, majd  Csap járási jogú városok lettek, melyek lakosságának közel 50%-  át magyarok alkotják. Említésre méltó folyamat a szovjet érában  összevont falvak szétválasztása, amely az adott időszak alatt  tartott. (Kígyós –Nagybereg, Kaszony – Zápszony stb.) A  közigazgatás négyszintű: a központi állam (a szovjetunió idején  ehhez jött még a szövetségi szint), megye, járások, valamint az  alapszintet alkotó városok és falusi tanácsok. Magyar  szempontból a közigazgatási beosztás legfontosabb sajátossága  a tömb magyar vidék olyan járási beosztása, amely mellett csak  egy járási szintű egységben alkothat többséget.[iv]

A határváltozások következtében az itt élő lakosok öt állam  polgárai voltak a 20. században anélkül, hogy kimozdultak volna  szülőföldjükről: az Osztrák – MagyarMonarchia felbomlása után a  versailles-i békeszerződések következtében Csehszlovákia, a II.  világháború alatt Magyarország, a párizsi békét követően a Szovjetunió, 1991 után pedig Ukrajna állampolgárai lettek.[v]

Ezek keretein belül, illetve a felsoroltakkal egybevéve, csak a XX.  században 17 különféle államalakulatot vagy politikai fordulatot  ért meg Kárpátalja lakossága.

Ezek kronológiailag felsorolva így néznek ki:

Osztrák-Magyar Monarchia - 1918. nov. 15-ig

Magyar Köztársaság - 1918. nov. 16.-1918. dec. 20.

Ruszka Krajna - 1918. dec. 21.-1919. márc. 21.

Kőrösmezői Hucul Köztársaság - 1918. nov. 9.-1919. márc. 21.

Magyar Tanácsköztársaság - 1919. márc. 21.-1919. ápr. 19.

Román megszállás - 1919. ápr. 10 - 1920. jún. vége

Csehszlovák megszállás - 1919. jan. 12.-1920. jún. 4.

Csehszlovák Köztársaság - 1920. jún. 4.-1938. okt. 7.

Csehek -Szlovákok - Kárpátoroszok Föderatív Köztársasága 1938. okt. 26.-1939. márc. 15.

Önálló Kárpát-ukrán Köztársaság - 1939. márc. 15. néhány óra

Magyar Királyság- 1939. márc. 15.-1944. márc. 21.

Hitleristák által megszállt Magyarország és a nyilasok kora - 1944. márc. 21-1944. okt. 23.

Csehszlovák Köztársaság - 1944. okt.24.-1944. nov. 25.

Kárpátontúli Ukrajna - 1944.nov. 26.-1945. jún. 29.

Szovjetunió- Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság - 1945. jún. 29. - 1991.aug. 23.

Ukrajna – 1991. augusztus 23. -tól napjainkig

A különböző államok mindig más nemzet, más nyelvű kultúra  dominanciáját próbálták rá erőltetni az itt élőkre. Ezért is olyan  nehéz, és bonyolult megérteni a Kárpátalján lefolyt XX. századi  eseményeket.[vi]

Kárpátalja, tehát egy fiatal képződmény. Sokáig, csak mint  földrajzi, majd a XX. század derekától főként politikaiszóhasználatban  szerepelt tájegység melyet javarészt Délről és Nyugatról a Tisza folyó,  Keletről és Északról a Kárpátok hegygerincei fognak közre. A  négy vármegye, melyből erőszakosan, mondhatjuk egy tollvonással  létrehozták, szerves részét képezte a Magyar Királyság területének  évszázadokon át. A számtalan államalakulat, önigazgatási  képződmény, amely végigjárta ezt a földet, súlyos következményekkel  járt: Megváltozott nemcsak politikai, hanem mindenkori nemzetiségi  összetétele is, ráadásul az eddig békében élő népek egymásellenisége  is felerősödött.[vii]

A megoldás a ma fiataljait terheli. Az, hogy aminden rossz szájíz  nélküli egymásról gondolkodás és tolerancia beköltözzön afejekbe,  bizony a szembesülésre, szembesítésre van szükség. Reméljük erre  ad majd kiindulási lehetőséget a Surján László képviselő úr által  elindított mozgalom. Egy biztos, mi, Rákóczisok, erre buzdítunk majd  mindenkit.




[i]Kovács Miklós: Ukrajnai választások és magyr érdekvédelem1989-2008 között. KMKSZ, 2008; 12. oldal

[ii] Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus.Osiris kiadó, Budapest, 2006; 361. oldal

[iii]A Kárpátaljai terület lakosságának létszáma ésösszetétele a 2001. évi összukrajnai népszámlálás alapján. Novini Zakarpatyja,2003. január 11. 4-5. szám (2372-2373). 6.old.

[iv]Kovács Miklós: Ukrajnai választások és magyar érdekvédelem 1989-2008 között. KMKSZ, 2008; 13. oldal

[v] Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus.Osiris kiadó, Budapest, 2006; 362. oldal

[vi] Dupka György: Autonómiatörekvések Kárpátalján. IntermixKiadó, Ungvár – Budapest, 2004; 7. oldal

[vii]Dupka György: Autonómiatörekvések Kárpátalján. IntermixKiadó, Ungvár – Budapest, 2004; 54.oldal